Kisállatorvos

Minden, amit egy elkötelezett gazdinak tudnia kell. Ha bizonytalan vagy, mivel etesd kedvencedet, ha nehezen megy az összeszokás, vagy ha szeretnéd tudni, hogyan óvhatod az egészségét, akkor segítünk! Kövess minket és kérdezz bátran, de arra kérünk, hogy gyógyszerek konkrét nevét ne írd le.

Facebook

Scalibor

scalibor_banner_250x500px.gif

Kiskutyád lesz? Ezt az 5 dolgot tanítsd meg először neki

2016.09.05. 12:00 :: Kisállatorvos

Sok családba a nyári utazások után érkezik új négylábú családtag. Egy kölyökkutya az első hónapokban viszont nagyon sok időt és odafigyelést kíván – ez alól pedig az iskolakezdés miatti rohanás se ad felmentést. Erre, a kutya fejlődési szempontjából különösen fontos időszakra vonatkozóan mutatunk most 5 lépést, amelyekkel megalapozhatod a további nevelést és a harmonikus közös életet.

blog_w36_kolyokkutya.jpg(Kép: Pinterest)

1. A legfontosabb – Behívás

A gyors visszahívás (vagy behívás) az egyik legfontosabb dolog, amit kutyusodnak megtaníthatsz. A kutya ösztönlény. Bármilyen egyszerűen is hangzik, azt elérni, hogy parancsszóra akarata (azaz ösztöne) ellenére is azonnal visszajöjjön hozzád, nem feltétlenül gyors folyamat. Nem magától értetődő, de fontos, hogy soha ne parancsold magadhoz a kutyád a nevelés során olyan teendők miatt, amit ő nem szeret, így pl. tabletta beadása, fültisztítás. Fontos, hogy mindig hallgasson a vezényszóra, hiszen akár az életét mentheti meg. A parancs teljesítésének jó élményhez kell kapcsolódnia – pl. a kedvenc játékához vagy jutalomfalathoz.

A lényeg a pozitív nevelés, büntetni pedig semmiképpen sem szabad a kutyát, ha parancsszóra nem jön lábhoz.

2. A szocializációs ablak gyorsan csukódik...

Nagyon fontos, hogy kutyusod úgy érezze, a világ egy boldog és biztonságos hely – ezt nevezhetjük formálisan szocializációnak is. Lényeges, hogy kiskorától kezdve minél több helyet, szituációt, más állatokat, embereket megismerjen, megszokjon.

Kevesen tudják, hogy az elsődleges és tökéletes ún. „szocializációs ablak” viszonylag rövid ideig van nyitva: 3-4 hetes kortól kb. 14 hetes korig. Ez a legtökéletesebb időszak a kutyusban rögzíteni, hogy kutyák, emberek között és idegen helyzetekben lenni jó és izgalmas dolog. Általában 2 hónapos korban kerül a kölyök az új gazdihoz, az „ablak” félidőnél jár, csak rajtad múlik, mit hozol ki belőle.

3. Szeparációs szorongás megelőzése tréninggel

A kutyusok társasági lények, a magány és az unalom az egyik legnagyobb ellenségük. A farkasok és a kutyák eredetileg falkában élnek. Ma a kutyus általában egyedül él új családjával (falkájával), akik azonban gyakran 8-10 órára is egyedül hagyják őt.

A magánytól való félelem és az azzal járó stressz megelőzése érdekében fokozatosan szoktasd hozzá őt az egyedülléthez. Érdemes pár teljes napot rászánni (akár szabadságot kivenni), ha a kölyök megérkezik, amikor csak vele vagy, segítesz neki megszokni az új környezetet. Pár nap után lehet rövidebb időre, kezdetben 1, majd 2 órára magára hagyni kedvenc játékával, vagy egy finom rágókával, hogy érezze, ilyenkor sincs oka aggodalomra. Majd az időt fokozatosan növelheted.

4. Rágni, nem rágni...

Tévhit, hogy a kutyák csak 6 hónapos korig rágnak, amit érnek, amíg felnőtt fogaik meg nem jelennek. Ez a nehéz átmeneti időszak gyakran csak a jéghegy csúcsa. A legtöbb kutya egész életében igényli ezt, így idejekorán fontos kijelölnöd, mit szabad és mit nem. Ökölszabályként általában egyéves korig nem szabad a kutyában bízni ilyen téren, azaz egyedül hagyni például a lakásban féltett tárgyak között. A gyerekkapuk jó határolók lehetnek ilyen esetben is. Fontos már kezdetektől biztosítani neki a megfelelő rágcsálható játékot, speciális táplálékot (étellel kitömött játékok, szárított bőrök, csontok stb.), amelyekkel kiélheti ezt a szenvedélyét. A következetesség ugyancsak fontos, egyik családtag se nézze el neki, ha a papucsát csócsálja.

5. Nem minden wc, ami annak látszik

Akár lakásban, akár kertesházban él a kutya, fontos kijelölni neki, hol végezheti el kis– és nagydolgát. A lakásban tartott kedvenceknél persze alapvető a szobatisztaságra nevelés, ám a kertben is fontosak a kijelölt területek, még rendszeres sétáltatás esetén is.

Kezdetben akár óránként vidd a kutyust a kijelölt helyre/helyekre, mutasd meg neki, hol végezheti el dolgát. Akkor is, ha ilyen gyakran nem lenne rá igénye. Idővel lehet növelni a szüneteket. Érdemes többféle „felületre” vinni, nem jó, ha például megszokásból csak a fűre hajlandó vizelni. Jó tudni, hogy a kölyköknek általában nem sokkal evés után fontos „kimenni”, a rendszeres toalett-szüneteket ehhez is igazítsd.

Ne szidd őt hangosan akkor sem, ha rajtakaptad. Így csak azt tanítod meg, nem biztonságos előtted végeznie a dolgát, inkább titokban kellene, így az előszoba helyett a hátsó fürdőt vagy a pinceajtót választja majd.

Az alaposabb kiképzés, kutyaovi, majd kutyaiskola látogatása mindezeken felül jó és hasznos döntés. A szellemi és fizikai aktivitás nagyon fontos a kutya számára, a tartós unalom is egyfajta stressz, az ezzel járó esetleges viselkedészavarokat pedig mind a kutya, mind a gazda érdekében jobb megelőzni.

4 komment

Címkék: kutya kisállat háziállat kiskutya kutyatartás állattartás háziállatok állategészség kutyasétáltatás futtató kisállat tippek

A bejegyzés trackback címe:

https://kisallatorvos.blog.hu/api/trackback/id/tr1811667984

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2016.09.06. 15:14:49

Behívás, behívás, behívás... a legfontosabb.
A feltétel nélküli behívás.
Amit sokan elrontanak, hosszú, hosszú kínlódással odamegy a kutya, erre megszidják.
Bármit csinált is, ha odament hívásra, meg kell dicsérni.
A kutya nem tudja összekötni a dolgokat, csak azt hogy odamentem, kikaptam. ..... fogok odamenni!

she_wolf 2016.09.06. 16:58:44

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll:
Ha kölökkel kezded, sima ügy. De pár éves, leharcolt, mentett és önfejű kutyával eléggé güzüs. Viszont annál hálásabb, és szebb, ha sikerül "megtörni":)

she_wolf 2016.09.07. 09:52:20

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll:
J.R. ilyen kis izé:)
Ő mentett, 2-3 évesen került hozzánk nevelésre, gazdijelölt is volt rá. Csakhogy ember tervez...ő maradt nekünk. Egymásba szerettek a férjemmel:)
Bár azt hiszem, hogy ismerem minden rezdülését, mégis van bennem egy egészséges aggodalom, mert kobzott kutyaként kutya egy élete volt, és bárhogy is nézzük, bizony a kutyából is elő tudnak jönni régebbi, már elfeledettnek hitt beidegződések, és az nem mindig kívánatos.
Mielőtt kölyköt veszünk magunkhoz, nem árt egy elfogulatlan önvizsgálatot tartanunk: ki vagyok, mi vagyok, milyen vagyok, hogy és hol élek...egyáltalán: milyen kutya lehet számomra az ideális, és milyen kutyának lehetek jó gazdája, társa.
Ez a legnehezebb, a többi már jön magától, ha az ember elkötelezett.
Mindig szerettem volna egy rottit. Ne kérdezd miért, szerelmes vagyok beléjük:)
De még soha nem volt. Már befejeztem az aktív mentést, 2 keverékem maradt. Ha ők már nem lesznek, beteljesítem végre az álmom (ha fizikailag alkalmasak leszünk rá):)

Hóhér az utolsó barátod · http://internetszemete.blog.hu 2016.09.27. 09:03:23

Totál tanácstalan vagyok. Párom beállított pár napja egy kis vakarccsal, hogy meglepetés nekem...
Harminc éve nem volt kutyám, ő is udvaron tartott, neveletlen kutyus volt.
Szóval volt meglepetés, bár a döbbenet talán jobban illik a helyzetre
Mit kezdjek vele, hol kezdjek olvasni?
10 hetes, veszettség ellen nincs még oltva(jövőhéten aktuális), kutyák közé egyelőre nem vihetem, de mi lesz így a szocializációval?