Kisállatorvos

Minden, amit egy elkötelezett gazdinak tudnia kell. Ha bizonytalan vagy, mivel etesd kedvencedet, ha nehezen megy az összeszokás, vagy ha szeretnéd tudni, hogyan óvhatod az egészségét, akkor segítünk! Kövess minket és kérdezz bátran, de arra kérünk, hogy gyógyszerek konkrét nevét ne írd le.

Facebook

Scalibor

scalibor_banner_250x500px.gif

Bravo: Egy vakvezető kutyatanonc naplója - VIII. rész: Bravo és az ünnepek

2018.01.19. 14:18 :: KisállatorvosHU

Hogyan lesz egy pajkos kutyakölyökből komoly, felelősségteljes vakvezető kutya? A Bravo mindennapjait nyomon követő blogposzt-sorozatból kiderül!

A hét kérdése: hány karácsonyfadíszt kell elpusztítani egy boldog karácsonyhoz?

img_2843_1.JPG

Közeledett Bravo első karácsonya. Ahogy azt már az előző beszámolóban is említettem, az előkészületekből már ő is aktívan kivette a részét.

A téllel együtt megérkezett az első hó is. Bravo eleinte kicsit gyanakodva nézte az udvaron azt a fehér valamit, hirtelen nem tudott vele mit kezdeni, de végül nem izgatta különösebben. Sokkal érdekesebb volt Pötyi kabátját tépkedni…

img_2622.JPG

A karácsonyi partik időszaka nem csak engem érintett: Bravo is hivatalos volt két buliba. Az egyik a csepeli Vakvezetőkutya-kiképző Iskola kölyöknevelők számára szervezett eseménye volt, a másik karácsonyi rendezvényt – itt inkább Pötyi kapcsán voltunk érintettek – a Futrinka Egyesület szervezete, ahol Bravo nagyon jól érezte magát a többi kutya társaságában.

Az ilyen események mindig remek alkalmat teremtenek a szocializációra, Bravo találkozhat más kutyákkal és persze játszhat velük. Jó látni, hogy minden évben van olyan étterem, aki vállalja, hogy helyet ad a rendezvénynek, és nem bánják, ha 40-50 kutya – nem csak tacskó :) – rohangál fel-alá, amíg a gazdik ünnepelnek.

kep_075.jpg

Bravo kicsit szemtelen, mert Pötyi itthon szinte mindent megenged neki. Éppen ezért örülök, ha összetalálkozunk olyan kutyákkal, akik megmutatják neki, hogy mindenkinél máshol vannak a határok, és hogy nem engedhet meg magának bármit. Hamarosan abba a korba fog lépni, amikor a felnőtt kutyák már nem fognak neki mindent elnézni, mint egy kölyöknek, ezért meg kell tanulnia a társas viselkedés szabályait.

Elérkezett a karácsony, amire itthon is felkészültünk, és felállítottuk a fát. Nem volt még olyan állatunk, aki miatt aggódnunk kellett volna – egészen mostanáig. Alapszabály, hogy üveg díszeket nem teszünk a fára, csak műanyagot, de a mai napig szedegetem a rojtos szőnyegből a kis műanyag darabkákat, amiket Bravo szétrágott. Most már tudom, hogy a boltok miért tudnak évről évre újabb adag karácsonyfadíszt eladni. Bravo az idén szépen megritkította a mi készletünket is: egy lila, két piros, egy átlátszó, egy sárga, meg egy angyalka esett Bravo áldozatául – legalábbis ezeknek a maradványait találtam meg.

img_2770.JPG

Itt azért eszembe jut az előző vakvezető kölyök, akit neveltünk: Sunny. Az ő nevéhez kicsit több csibészség fűződik. El sem tudom dönteni, melyik emlékezetesebb: amikor a másfél méteres növényt éjjel elrágta, majd a gyökeret végighurcolta a lakáson úgy, hogy nem ébredtünk fel; amikor a gipszet egyenletesen szétterítette három szőnyegen; vagy esetleg, amikor két hét alatt három szemüveget rágott szét – csapatmunkában a macskával, mert a macska lökte le mindet…Hozzá képest Bravo egy igazi angyal. :D

img_0090_1.JPG

Persze, a kutyák sem maradhattak ajándék nélkül karácsonykor: egy-egy füstölt csont várt rájuk a fa alatt.

img_2755.JPG

Az ünnepek végső állomása volt a rettegett szilveszter. Az eddigi évek tapasztalata alapján nem aggódtam különösebben. Pötyi tavaly kisebb ugatással letudta, Sunny akkor örömmel nézte velünk a tűzijátékot. Az idei évre viszont egyáltalán nem voltam felkészülve. Pötyi teljesen belelovallta magát az ugatásba, Bravo utánozta. Délután 2-től hajnali 4-ig őrültek háza volt. Rossz volt látni a kutyákon, hogy mennyire megviseli őket, és egymást felülmúlva ugatnak. Sajnos ez Pötyinél napokkal később sem múlt el teljesen.

Nem vagyok tűzijáték-ellenes, hiszen kell az embereknek néha egy nap, amikor felszabadultan ünnepelhetnek. Az eset tanulsága azonban az, hogy a következő években erre az időre el fogunk utazni egy csendesebb helyre, hogy a kutyáknak ne jelentsen ekkora stresszt a szilveszter.

Tudtad?

Hazánkban először V.L. Rithnovszky János közlekedett a maga által kiképzett vakvezető kutyával. Ő alapozta meg Magyarországon a vakvezetőkutya képzést és hozta létre a csepeli Vakvezetőkutya-kiképző Iskolát.

Olvasd el a sorozat korábbi részeit is!

  1. rész: Az első lépések
  2. rész: A világ felfedezése
  3. rész: Élet a pótgazdival
  4. rész: Sűrű hétköznapok
  5. rész: Mindennapjaink
  6. rész: Egy kutya vagy kettő
  7. rész: Napom – variációk egy témára

Szólj hozzá!

Címkék: kisállat kiskutya állataim állattartás vakvezető kutya állategészség Bravo

A bejegyzés trackback címe:

https://kisallatorvos.blog.hu/api/trackback/id/tr8413588207

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.