Kisállatorvos

Minden, amit egy elkötelezett gazdinak tudnia kell. Ha bizonytalan vagy, mivel etesd kedvencedet, ha nehezen megy az összeszokás, vagy ha szeretnéd tudni, hogyan óvhatod az egészségét, akkor segítünk! Kövess minket és kérdezz bátran, de arra kérünk, hogy gyógyszerek konkrét nevét ne írd le.

Facebook

Scalibor

scalibor_banner_250x500px.gif

Még mindig félnünk kellene a veszettségtől?

2018.10.03. 09:00 :: KisállatorvosHU

A legtöbb ember fejében egy habzó szájú kutya képe jelenik meg a veszettség szó hallatán. A valóságban ez nem ennyire egyszerű. Ez a cikk ismerteti a betegséget, és azt, hogy miért kötelező háziállatainkat beoltatni e veszélyes és halálos betegség ellen.

593189.jpg

Mi a veszettség?
A veszettség az egyik legrégebbi és legveszélyesebb vírusos betegség, amely még ma is gyógyíthatatlan. Rendkívül virulens, gyakorlatilag 100% -os halálozási aránnyal. A kórokozó vírus a Rhabdoviridae családba és a Lyssavirus nemzetségbe tartozik. Ez egy neurotróp vírus, ami azt jelenti, hogy az idegsejtekben terjed és szaporodik. Szinte minden melegvérű állat sebezhető a vírussal szemben, beleértve az embereket is. Napjainkban a megfelelő megelőzési eljárásoknak köszönhetően, mint pl. a háziállatok és rókák védőoltása, a betegség ritkán fertőz meg embereket Európában.

Hol találkozhatunk a veszettséggel?
A veszettség az egész világon jelen van, kivéve az Antarktiszt, Új-Zélandot, Japánt és néhányat a Kanári-szigetek közül. Annak ellenére, hogy óriási előrelépések történtek a betegség megakadályozásában, éves szinten még mindig tekintélyes számú halálos áldozatot követel a vírus az emberek között. Az Állategészségügyi Világszervezet szerint a veszettség még mindig az egyik leghalálosabb zoonózis, és évente mintegy 60 ezer ember halálát okozza. A védőoltások alkalmazása az egyik módja annak, hogy megakadályozzuk a vírus terjedését a vad- és háziállatok között. Ez a módszer nagyon hatékonynak bizonyult az európai országokban. A Cseh Köztársaságot 2004-ben, Németországot pedig 2009-ben nyilvánították veszettségtől mentesnek (1,2).

Hogyan terjed a veszettség?
A veszettséget gyakorlatilag bármely állat terjesztheti. Európában fő hordozója a vörös róka, veszettséggel diagnosztizált egyéb fajok: mosómedve, menyét, nyest, borz, vaddisznó és denevér. Észak-Amerikában az emberek fertőzésének fő forrásai a denevérek, bűzös borzok, rókák és mosómedvék. Afrikában, Ázsiában és Dél-Amerikában a vírust kutyák, macskák és majmok terjesztik. Azonban a fertőzés fő oka világszerte továbbra is a kutyaharapás.

A veszettség még mindig veszélyes Európában
Az elmúlt 40 évben Európa-szerte több mint 1100 veszettség esetet észleltek denevérekben. Az esetek többsége Dániából, Németországból, Hollandiából, Franciaországból és Lengyelországból származott. Mindemellett azonban a denevérharapásokból származó fertőzéses esetek nagyon gyengén dokumentáltak. 1998-ban és 2002-ben Németországban birkákban fordult elő veszettség, 2003-ban és 2007-ben pedig macskákban Franciaországban (3). Németországban nyestben (Martes foina) is megtalálták a vírust (4).
2012-ben és 2014-ben 6 veszettség eset fordult elő emberekben. A következő két évben – 2015-ben és 2016-ban - nem fordult elő emberi veszettség az Európai Unióban. Reméljük, ez egy stabil állapot.

Hogyan fertőződhet meg valaki?
Az emberek többnyire beteg állatharapás által fertőződnek meg. Lehetséges, habár nagyon ritkán fordul elő, hogy valaki a levegőn át fertőződik meg. Előfordulhatnak olyan laboratóriumi balesetek is, melyek során a vírus a szájon, a szemen vagy a nyálkahártyán keresztül jut be a szervezetbe. A fertőzés egy másik módja a szervátültetés. A lappangási idő emberben körülbelül 1-3 hónap, de lehet rövidebb, mint pl. néhány nap, vagy hosszabb, akár fél év is. A harapott seben át a szervezetbe kerülve a vírus bejut a vázizmokba, ahol szaporodik, és az idegrostokba vándorol, melyek mentén eljut a gerincvelőhöz és a szürkeállomány felé halad. Ott a vírus gyors szaporodásnak indul és elterjed a szervezet egészében, elsősorban a nyálmirigyekben és a bőrben.
A kutyák többnyire fertőzött állat harapása által fertőződnek meg. A lappangási idő rövidebb, mint emberekben, általában 7-14 nap.

Tünetek az emberekben
A veszettség okozta fertőzést 5 fázis jellemzi: lappangás, prodromális szakasz, akut neurológiai tünetek, kóma és halál.
- prodromális szakasz: főként nem specifikus tünetek jellemzik, mint például: láz, remegés, izomfájdalom, émelygés, hányás, a sebhely viszketése. Ez a szakasz körülbelül egy hétig tart.
- akut neurológiai tünetek: a veszettség többnyire agyvelőgyulladást (80%) vagy bénulást (20%) okoz. A veszettség leggyakrabban túlzott izgalmat és víziszonyt vált ki, ami a rekeszizom és egyéb légzőizmok nyeléskor bekövetkező görcsére vezethető vissza. Ezeket a görcsöket akár a vízcsap hangja is előidézheti. Fokozatosan más tünetek is jelentkeznek: eszméletvesztés, nyálzás, könnyezés, izzadás, szívritmuszavar, tág pupillák. Légzőszervi tünetek szintén előfordulhatnak: apnoe vagy aspirációs tüdőgyulladás. A fertőzöttek többsége agresszívvá válik, köztes nyugalmi időszakokkal. A betegek többsége általában az agyvelőgyulladás tüneteinek megjelenésétől számított 7 napon belül meghal.
- bénulásos szakasz: fokozott letargia és izombénulás, valamint arcidegbénulás.
- kóma és halál: A kóma általában 7-10 nappal az akut neurológiai tünetek megjelenése után következik be. A halál fő oka a keringési elégtelenség.

Tünetek az állatokban
A lappangási idő 7-14 nap. A veszettségnek két formáját különböztetjük meg: dühöngő és csendes. A veszettség dühöngő formája során az állatok viselkedése megváltozik. A félénk állatok barátságossá válhatnak, míg a vakmerő, agresszív egyedek kerülik az embereket és sötét helyeken bújnak meg. A második szakasz (dühöngő) körülbelül 1-7 napig tart. Az állatok ehetetlen dolgokat fogyaszthatnak (pl. köveket), és agresszívvá válhatnak. A macskák általában a veszettség ezen formájában szenvednek. A betegség utolsó szakasza, a bénulásos szakasz rángásokban, kómában, légzési elégtelenségben, hátsó végtag bénulásban és lógó állkapocsban nyilvánul meg. Az utolsó szakaszban teljes bénulás és halál következik be.

Hogyan lehet megelőzni a veszettséget?
A veszettség egy gyógyíthatatlan betegség, amely rendkívül veszélyes az emberre és az állatokra egyaránt. Az állataink védelmével magunkat is védjük!
Az idők során a veszettség a halálos ítélet szinonimája volt egészen 1885-ig, amikor Louis Pasteur kifejlesztett egy hatékony veszettség elleni vakcinát. Először a 9 éves Joseph Meister-nél használták, akit egy veszett kutya harapott meg. A fiú túlélése megerősítette az oltóanyag hatékonyságát, és reményt adott minden embernek, akit veszett állat harapott meg.

A vakcinák nagyon hatékonyak a betegségek megelőzésében
Ne feledkezzünk meg arról, hogy a veszettség nagyon veszélyes és gyógyíthatatlan betegség. Az egyetlen mód, hogy megvédjük magunkat, ha hatékony és biztonságos megelőzési eszközökkel, például vakcinákkal rendelkezünk. A szervezet veszettségtől való teljes védelme az oltást követően egy bizonyos idő elteltével alakul ki. A részletekről mindig érdeklődjön a kedvencét beoltó állatorvosnál. A védőoltások rendszeres beadása segít kedvence védelmében, még akkor is, ha egy beteg állattal érintkezik.

Mivel a veszettség fő rezervoárja a vörös róka, és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 2013. december 17-i rendelete alapján a vörös rókákat megelőző védőoltásban kell részesíteni azokon a területeken, ahol a veszettség előfordul, az Állategészségügyi Hivatal megkezdte a vad vörös rókák tömeges oltását.
Ez egy szájon át beadható vakcina, melyet csalétekben helyeznek el és repülőgépről szórnak szét vagy az erdészek helyezik ki az erdőben. Ezeket az immunizálási programokat rendszerint egy tájékoztató kampány előzi meg.
Magyarországon a törvénynek megfelelően minden 3 hónaposnál idősebb kutyát vakcinázni kell, majd ezt az oltást fél éven belül szükséges megismételni. Ezután évente kötelező ismételni a védőoltást.

 

Referenciák
1. OIE – Állategészségügyi Világszervezet, http://www.oie.int/en/animal-health-in- -the-world/rabies-portal/.
2. WHO – Egészségügyi Világszervezet, http://www.who-rabies-bul- letin.org.
3. Müller T., Cox J., Peter W., Schafer R., Johnson N., McElhinney L.M., Geue J.L., Tjornehoj K., Fooks A.R.: Az európai denevér-lyssavírus 1-es típusának átterjedése egy nyestbe (Martes foina) Németországban. Állatorvos-tudományi folyóirat. B, fertőző betegségek és közegészségüggyel összefüggő állat-egészségügy 2004, 51, 49–54.
4. Megállapodás az európai denevérek védelméről, aláírva 1991. December 4-én Londonban, 1991. (Jogi közlöny 96 sz. 1112, 1999 december 3-tól).

Szólj hozzá!

Címkék: kisállat védőoltás háziállat állatorvos állataim állategészség kutya betegség állatgyógyászat

A bejegyzés trackback címe:

https://kisallatorvos.blog.hu/api/trackback/id/tr5914276891

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.