Kisállatorvos

Minden, amit egy elkötelezett gazdinak tudnia kell. Ha bizonytalan vagy, mivel etesd kedvencedet, ha nehezen megy az összeszokás, vagy ha szeretnéd tudni, hogyan óvhatod az egészségét, akkor segítünk! Kövess minket és kérdezz bátran, de arra kérünk, hogy gyógyszerek konkrét nevét ne írd le.

Facebook

Scalibor

scalibor_banner_250x500px.gif

Szembetegségek, melyek kedvenceinknél is jelentkezhetnek

2019.01.16. 09:00 :: KisállatorvosHU

A látás képessége nagyon fontos mindennapi életünkben, ahogy négylábú barátainkéban is. Ezért a napi testmozgás, a megfelelő táplálás és a szőrzet gondozása mellett a kutya vagy macska szemére is megfelelő figyelmet kell fordítani. Kutyák esetében a világ felfedezése elsősorban a szagokon keresztül történik, ám ez nem jelenti azt, hogy a kutyáknak rossz a látása. Az emberekkel összehasonlítva a kutyák kevesebb színt látnak (a kutyák szemében kétféle sejt található, melyek a színlátásért felelősek, míg az emberek szemében három ilyen típusú sejt van), viszont sokkal jobban látnak gyengébb fényviszonyok mellett.

A szem egy hihetetlenül bonyolult és kényes szerv, melyre érdemes gondot fordítani annak érdekében, hogy kedvenceinknek megfelelő életminőséget biztosítsunk. A szemproblémák sok kellemetlenséget és fájdalmat okozhatnak kedvenceink számára, ezért ha az alábbiakban felsorolt tünetek bármelyikét észleli, kérjük, forduljon állatorvosához.

 

adorable-animal-blur-406014.jpg

Milyen tünetekre érdemes figyelnünk?

Annak ellenére, hogy a szem megbetegedésének számos oka lehet, a tünetek nagyon hasonlítanak egymáshoz. Ezek többek között:

  • könnyezés
  • váladékozás
  • a szemgolyó elhomályosodása
  • piros, duzzadt szemhéjak és kötőhártya
  • bandzsítás
  • a szem manccsal való dörzsölése
  • fénykerülés
  • a szőrzet elszíneződése a szemek körül
  •  a látás romlása (tárgyaknak ütközés, tartózkodás a sötétedés utáni sétától).

 

Ha a fent említett tünetek bármelyikét észleli, mihamarabb vigye kedvencét állatorvoshoz.

 

Bizonyos kutyafajták nagyobb valószínűséggel szenvednek a szem megbetegedésétől?

A brachycephal kutyák és macskák esetében gyakoribb a szem megbetegedése (boxer, bulldog, mopsz, pekingi palotakutya, si-cu, egzotikus macskák, perzsamacskák). Felépítésükből adódóan ezen csoport képviselőinek sekély a szemgödre, ezért a szemgolyó nem megfelelően ágyazódik bele. Azoknál a fajtáknál, melyeknél a szem az elhelyezkedése miatt különösen kitett mechanikai sérüléseknek, fokozott figyelmet kell fordítani a legkevésbé zavaró tünetekre is.

 

Hogyan épül fel a szem?

A szem felépítése olyan, mint egy fényképezőgépé, vagy fordítva, inkább a fényképezőgép hasonlít a szemre. Található benne egy lencse, mely változó és állítható fókusztávolsággal rendelkezik, egy szivárványhártya, mely rekeszként működik és szabályozza a nyílás (pupilla) átmérőjét, amelyen keresztül a fény bejut, valamint a szem mélyén van egy fényérzékeny retina, amely megfelel a fényképezőgépben található mátrixnak vagy filmnek. A szemgolyó gömb alakú, és a szemgödörben helyezkedik el. Három membránból áll:

  • egy rostos burokból, melyet nagyobb részt az ínhártya és a szem elülső részében az átlátszó szaruhártya alkot. A rostos burok adja a szemgolyó vázát, és gondoskodik állandó formájának megtartásáról.
  • egy erekkel átszőtt rétegből, mely három részből áll: a hátulsó részből, amely a szivacsos, vérrel töltött érhártya (az ínhártya és az ideghártya között helyezkedik el), a középső részből, mely a sugártest, és az elülső részből, amely az szivárványhártya.
  • a legbelső rétegből (ideghártya), melyben kétféle fotoreceptor található: csapok és pálcikák

 

A szemgolyó két csarnokból áll: az elülső csarnokból (a cornea és az iris síkja határolják) és a hátsó csarnokból (az iris mögött helyezkedik el). Mindkét csarnokot a csarnokvíz tölti ki. A szemburkon belüli tér legnagyobb részét az üvegtest foglalja el.

A szem védelmi rendszerét a szemhéjak, a kötőhártya és a könnykészülék alkotják. A szemhéjak a szem elülső részét fedik le/fedik fel, valamint megvédik a szemet a kiszáradástól és a sérülésektől.

A kötőhártya egy finom, átlátszó réteg, amely befedi a szemhéjak belső felületét és a szemgolyó elülső részét. A könnykészülék feladata a szaruhártya és kötőhártya nedvesen tartása és táplálása, és a könnymirigyekből (kiválasztás) valamint a könnycsatornából (elvezetés) áll.

 

A szembetegségek a szem minden részét érinthetik:

SZEMHÉJAK

Kutyáknál számos szemhéj-rendellenesség lehet örökletes vagy veleszületett, mint például a dupla szempillasor, a befelé (entrópium) vagy kifelé (ektrópium) forduló szemhéj. Entrópiumra leginkább hajlamos fajták: csau csau, angol bulldog, szetter, labrador, golden retriever, bernáthegyi, shar pei, rottweiler, dán dog (1).  Ektrópium előfordulására legonkább hajlamos kutyafajták: labrador, golden retriever, bernáthegyi, dán dog, újfundlandi, masztiffok, boxerek és a spánielek (1). Ezek a hibák általában sebészi úton korrigálhatók.

 

KÖTŐHÁRTYA

A leggyakrabban diagnosztizált betegség a kötőhártya-gyulladás, amely különböző mechanikus, fertőző vagy allergiás tényezők hatására alakul ki. Fertőző kötőhártya-gyulladás ismétlődő újrafertőződéssel gyakran fordul elő macskákban (herpesz vírus) (2). Kötőhártya-gyulladás kialakulhat mechanikai sérülés vagy a könnytermelés rendellenességei következtében is.

 

HARMADIK SZEMHÉJ

A kutyákban és a macskákban a harmadik szemhéj (pislogóhártya) jóval fejlettebb, mint az embereknél. Vázát egy T alakú porc alkotja, teljesen befedi a kötőhártya, az alapjánál pedig a Harder mirigy található. A porc kifordulását és a pislogóhártya mirigyének előesését “cseresznyeszemnek” (cherry eye) nevezzük. A betegség sokkal gyakoribb kutyákban, mint macskákban. A mirigy előesése általában fiatal korban fordul elő. Hajlamos fajták: angol bulldog, dán dog, masztiff, lhasa apso, si-cu, pekingi palotakutya, máltai selyemkutya, cocker spániel, boxer, beagle, burmai macska. A kezelés javasolt módja a harmadik szemhéj mirigyének műtéti úton történő visszahelyezése.

 

KÖNNYKÉSZÜLÉK

A könnytermelésért felelős. Leggyakoribb megbetegedése a keratoconjunctivitis sicca, más néven száraz szem betegség. Ennek a betegségnek két típusa van: az első típusnál a könnytermelés elégtelensége, a másodiknál a könny túlzott elpárolgása okozza, és a két típus nem zárja ki kölcsönösen egymást (3). A könnytermelés hiánya által okozott kötőhártya-gyulladás leggyakrabban az amerikai és angol cocker spánielnél, a törpe schnauzernél, a west highland white terriernél, az uszkároknál, a törpetacskónál, a pekingi palotakutyánál, a si-cunál és a yorkshire terriernél fordul elő (4). A száraz szem betegség másik oka lehet a könnymirigyek veleszületett, örökletes hiánya vagy fejlődési rendellenessége. Ez a probléma gyakran jelentkezik yorkshire terrierekben (5). Ezen kívül fertőző betegségek, mint a kutya szopornyica és a macska herpesz vírusa károsíthatják a könny-kiválasztó sejteket, ami hozzájárul a száraz keratoconjunctivitis kialakulásához. Előfordul, hogy ez a probléma hypothyreosissal, cukorbetegséggel és Cushing-szindrómával együtt fordul elő (6).

 

SZARUHÁRTYA

A szaruhártya sérüléseit gyakran észlelik a tulajdonosok, mert erős fájdalmat váltanak ki az állatból.

A kutyákat érintő gyakori betegség a szaruhártya fekélye (pl. a boxer fekély). Néhány fajta fogékony a “boxer fekély” kialakulására, és az elnevezés ellenére nemcsak a boxerek, melyeknél először írták le az elváltozást, de egyéb fajták is - west highland white terrier, staffordshire bull terrier, corgi, uszkár és boston terrier. Mindazonáltal a szaruhártya hámrétegének ismétlődő hiánya fajtától függetlenül előfordulhat bármely kutyában vagy macskában.

 

LENCSE

A lencse legelterjedtebb problémái a hályogok, melyek a lencse különböző fokú homályosságát okozzák - kisebb elváltozásoktól a nagyító alatt láthatón keresztül az egész lencsét elhomályosítóig, ami a látás elvesztéséhez vezet. A hályogok kialakulásának számos oka lehet. Kialakulhat idősebb kutyákban, de fiatalabbakban is metabolikus betegségek (pl. cukorbetegség) szövődményeként, vagy más szembetegségek következtében. A hályogok lehetnek veleszületettek is (örökletes hályog). Hályogok kialakulására hajlamos fajták: cocker spaniel, golden retriever, németjuhász, törpe schnauzer, boston terrier, szibériai husky.

 

Hogyan védhetem meg kedvencem szemét?

Először is, rendszeresen ellenőriztesse kutyája vagy macskája szemét az állatorvosával.

Ha rövid orrú, nagy szemű kutyája vagy macskája van, kérje ki állatorvosa tanácsát, hogyan gondoskodjon a szeméről. Egyes állatok rendszeres nyírást igényelnek a szem körül, másoknak a szemgolyó állandó nedvesítésére lesz szüksége. Ha olyan kutyája van, amely hajlamos a szem mechanikai sérüléseire (a rövid orr és viszonylag nagy szemgolyó miatt), ne engedje berohanni a bokrok közé. Keressen nyitott tereket vagy biztonságos kutyafuttatókat a futáshoz. Mikor kutyája önnel utazik az autóban, ne engedje, hogy kidugja a fejét az ablakon. Először is, ez veszélyes, másodszor pedig komoly következményei lehetnek, akármilyen pici idegen tárgy kerüljön is nagy sebességnél a szemébe (pollen, bogár). Harmadszor pedig a szél kiszáríthatja és irritálhatja a szemet.

Ne feledje! Soha ne alkalmazzon szemcseppet kedvencénél saját döntése alapján. Amennyiben valamilyen rendellenességet tapasztal kedvence szemén, ne habozzon, keresse fel állatorvosát.

 

Források:

  1. Lew. M. Eyelid diseases– entropium and ectropium. e-POLISH JOURNAL OF VETERINARY OPHTHALMOLOGY 3/2012 1 ISSN 2082-9256
  2. Dziezyc J, Millichamp NJ. Elsevier Saunders, St. Louis, Missouri. Color Atlas of Canine and Feline Ophthalmology. 2004, USA
  3. Kański J. J.: Clinical ophthalmology. Górnicki Wydawnictwo Medyczne, 2 wyd., Wrocław 2005.
  4. Izci C., Celik I., Alkan F., Ogurtan Z., Ceylan C., Sur E., Ozkan Y.: Histological characteristics and local cellular immunity of the gland of the third eyelid after topical ophthalmic administration of 2% cyclosporine for treatment of dogs with keratoconjunctivitis sicca. Am. J. Vet.
  5. Res. 2002, 63, 688–694.
  6. Slater D.: Lacrimal System.: W: Fundamentals of Veterinary Ophthalmology. Slatter D. H. (edit.), 2nd ed., W. B. Sanders Company, Philadelphia 1990, s. 237–256.
  7. Williams D. L., Pierce V., Mellor P., Heath M. F.: Reduced tear production in three canine endocrinopathies. J. Small Anim. Pract, 2007, 8, 252–256.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kisallatorvos.blog.hu/api/trackback/id/tr9214563866

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.